Hírek - MSZP KALOCSA

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Hírek

 
 
Aknamezőre küldik az érdekvédőket

 
Papíron szabadon működhetnek a szakszervezetek a kormány hivatalaiban, de sokfelé megpróbálják ellehetetleníteni a szervezkedőket.


 
A kormány szabályos csapdákat helyezett el a hivatalokban működő érdekképviseletek tevékenységét szabályozó törvényekben – jelentette ki a Népszavának a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökségi tagja és adatvédelmi tisztviselője.

 
A jogi végzettségű Marosi János kiemelte: a januártól hatályba lépett, érdemi egyeztetés nélkül megszövegezett kormányzati igazgatásról szóló jogszabály érdekvédelmi fejezete például azzal kezdődik, hogy a „kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék”, majd pár bekezdéssel később leszögezi, hogy „a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le”.

 
A tagdíjfizetési kérelmen persze ott van a dolgozó összes adata, ráadásul oda kell menni a főnökhöz is aláíratni a papírt, amit nem mindenki mer felvállalni. A jogász szerint ebben az ellentmondásos formában a szöveg a nemzetközi jogba és az Alaptörvénybe is ütközik.

 
Utóbbi kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, de mellette azt is, hogy „szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek”. A valóság azonban más. Somogyi Ilona, aki tavaly nyáron megalakította az MKKSZ Kincstári NYUFIG alapszervezetét, szeptember óta nyugdíjasként vezeti a csoportot.

 
Ha nem ezt a lehetőséget választja, megvonták volna osztályvezetői kinevezését és havi százezer forinttal kevesebbért szakreferens lehetett volna a nyugdíjfolyósító egy másik osztályán.

 
Felettesei nem is titkolták, hogy érdekvédelmi mozgolódása nem tetszett nekik. Most hiába van megbízólevele az MKKSZ-től, amivel mindenhová beléphetne az erre vonatkozó jogszabály alapján, ahol szakszervezetének legalább egy tagja dolgozik, a NYUFIG Váci úti irodaházába nem engedik be.

 
A Magyar Államkincstár (MÁK) megtagadja a tagdíjak levonását is, pedig minden alapszervezeti tag adataival és aláírásával megküldték a listát a bérszámfejtési főosztály vezetőjének. A szakszervezet kénytelen volt maga összeállítani az egyéni tagdíjfizetési megállapodásokhoz szükséges nyomtatványt, mert ilyennel állítólag a Kincstár nem rendelkezik, ami azért meglepő, mert így vélhetően a nyugdíjfolyósítónál régóta működő másik – dolgozói vélemények szerint a vezetéssel az indokoltnál szorosabban együttműködő - szakszervezet tagjainak sincs ilyen egyénre szabott megállapodásuk.

 
Csak épp a mérce nem egyenlő. Az MKKSZ budapesti titkáraként dolgozó Marosi János lapunknak visszaidézte, hogy az egyéni megállapodási kényszer 2012-es bevezetése után háromezer tagot vesztettek, mert az emberek nem akarják, hogy a munkahelyi vezetőik megtudják a szakszervezeti tagságukat. Somogyi Ilona esete mutatja: teljes joggal. Az utóbbi években olyan általánossá vált a félelem, hogy külön egyedi tagdíjfizetői csoportot kellett létrehozni a szakszervezetnél.

 
Az alapszervezeti titkár kirúgásának fényében pedig semmi jelentősége nincs a legfrissebb Fidesz jogszabályoknak sem, hiszen a kormányzati igazgatásról szóló törvény most is kimondja: „szakszervezethez tartozása, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyát megszüntetni.”

 
Külön gond, hogy a Kincstár az MKKSZ vezetésével sem áll szóba, nem válaszol leveleikre, pedig az új adatvédelmi szabályok miatt a két szervezet közötti külön megállapodást is meg kell újítani.   

 
Adatvédelmi bukfencek:
 
A tavaly május végén hatályba lépett új európai adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján minden munkahelyen figyelembe kellene venni, hogy a tagjaira vonatkozó adatok tulajdonosa a szakszervezet, a munkahely, jelen esetben a MÁK csak adatfeldolgozónak számít, amelynek teljesítenie kellene az adatgazda (adatkezelő) kéréseit.

 
A kérdés azért nagyon fontos, mert az uniós szabályozás szerint a szakszervezeti tagság ma már ugyanolyan érzékeny személyes adatnak számít, mint az egészséggel, gyógykezelésekkel kapcsolatos adatok. Azok védelmére milliárdokat áldozott az állam, az érdekvédelmi adatokkal azonban a jelek szerint nem is foglalkoznak.
Forrás: Népszava
_____________________________________________________________________________________________________________________

A német sajtóban is téma az Audi-sztrájk

Egyhetes sztrájkba kezdenek csütörtök reggel az Audi munkavállalói, miután továbbra sem sikerült megegyezniük a cégvezetéssel az idei béremelésről.

A vasutas sztrájkok óta nem látott hosszúságú, egyhetes sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – jelentette be szerda délután a szakszervezet elnöksége. A munkabeszüntetés csütörtökön reggel 6 órakor kezdődik, és január 31-én reggel 6 óráig tart az Audi győri gyárában, hacsak addig nem áll elő a munkáltató egy elfogadható ajánlattal.

A szakszervezet a 168 órás leállás alatt is folytatja az egyeztetést a munkaadóval – mondta lapunknak Németh Sándor, az AHFSZ elnöke. A sztrájk a gyár teljes területére vonatkozik, ami azt jelenti, hogy teljesen leállhat a termelés az Audi győri telephelyén. A munkavállalók számára egy több napos, 168 órás sztrájk bérkiesést jelent, ezért a 24 óránál hosszabban sztrájkoló szakszervezeti tagok sztrájksegélyt igényelhetnek majd az AHFSZ-nél. Úgy tudjuk: a dolgozók pozitívan állnak a munkabeszüntetéshez, és körükben nagy a sztrájk támogatottsága.

A főpróba egyébként már megvolt: múlt pénteken az audis dolgozók két órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, amelyben lényegében a délelőttös műszakra beosztott összes munkavállaló részt vett. A tiltakozás oka, hogy a szakszervezet és a vállalat vezetése hónapok óta nem tud megállapodni az idei évre vonatkozó béremelésről. Az AHFSZ - a cégcsoport többi kelet-európai leányvállalatainál fizetett magasabb bérekre is hivatkozva - ragaszkodik a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelési követeléshez. Továbbá - az adóemeléseket kompenzálandó - a cafeteriakeretet is növelni szeretnék.
A cégvezetés viszont nem mozdul el a két évre vonatkozó 10+10 százalékos bérfejlesztési ajánlatától. Ezt a szakszervezet az elmúlt héten többször is visszautasította, míg végül kedden éjfélkor lejárt a törvényben előírt egyeztetési határidő. - Érthetetlen, hogy a nagy létszámú figyelmeztető sztrájk után miért vállal szükségtelen konfrontációt az Audi – írta közösségi oldalán az események kapcsán még kedden a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall wolfsburgi szervezete. Az IG Metall egyébként komolyan nyomon követi a magyar szakszervezetek akcióit, honlapjukon hosszú cikket közöltek a rabszolgatörvényről, valamint az az elleni megmozdulásokról.

Korábban közleményben támogatták a győri audis munkavállalók sztrájkját, mondván: nemzetközi vállalattal szemben csak nemzetközi összefogással lehet eredményeket elérni. Ez lassan körvonalazódni is látszik: az AHFSZ szolidaritási nyilatkozatokat kapott most is a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak érdekképviseleteitől. A magyarországi autóipari történésekkel a német gazdasági sajtó is foglalkozik már.

Az azuzlet.hu gazdasági magazin szemléje szerint például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt a kérdést tette fel cikkében: Kelet-Közép-Európa már nem olcsó összeszerelő-üzem? A német autóipar számára Magyarországon eddig ideálisak voltak a feltételek: olcsó és jól képzett munkaerő, kiváló infrastruktúra. A magyar dolgozók most azonban követelésekkel álltak elő – írja a lap. Emlékeztetnek: a magyar audis dolgozóknak különösen nem tetszik, hogy nem csupán Németországban keresnek a konszern dolgozói jóval többet, hanem még Szlovákiában is.
A Népszava is megírta: bár a győri audis munkavállalók hazai viszonylatban nem keresnek rosszul - az itt dolgozók havi bruttó 444 ezer forintos átlagbére az országos átlagbér másfélszeresére rúg -, a cégcsoport más közép-európai gyáraiban jóval magasabbak a fizetések. A szlovákok 28, a csehek 25, a lengyelek 39 százalékkal keresnek többet, mint a győriek.

Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója kimagasló a többiekéihez képest. A FAZ beszámolója arra is emlékeztet: a munkabeszüntetés a győri üzemben nem egyedi eset az Audit tulajdonló Volkswagen-konszernnél. Tavaly egy másik leányvállalat, a Skoda csehországi üzemeiben 15 százalékos béremelést követeltek és határozatlan idejű munkabeszüntetéssel fenyegettek a munkavállalók. A kompromisszum végül 12 százalékos emelés és minden munkavállaló számára egyszeri 2600 eurós prémium lett.
A munkabéke azonban nem tartott sokáig: a megállapodás idén márciusban lejár; a dolgozók most magasabb béren kívüli juttatásokat akarnak. (Nem véletlen, hogy a Skoda Mladá Boleslavi telephelyének szakszervezeti vezetői szintén a szolidaritásukról biztosították a figyelmeztető sztrájk kapcsán a győri dolgozókat.) A FAZ szerint a kelet-közép-európai munkavállalók jó alkupozícióban vannak: magas a termelékenység és a régión belül már alig van lehetőség áthelyezni a gyártást, mert egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni.

Emlékeztetnek ugyanakkor arra:  Magyarország az elmúlt években a kedvező földrajzi fekvés, a kiváló infrastruktúra és a képzett munkaerő mellett azért lett közkedvelt a német autógyártók körében, mert a nyugat-európai, de részben régiós összehasonlításban is még mindig alacsonyak bérköltségek. (A Német- Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara bértanulmánya szerint az átlagos munkaóraköltség Magyarországon 9, Németországban 34 euró).

Háttérbeszélgetéseink alapján az Audi cégcsoportnál tarthatnak attól, hogy a közép-európai leányvállalatoknál a győriek követeléseinek teljesítésével elindul egyfajta lavina, ám ezzel együtt sem világos, miért állt bele az Audi vezetése ennyire keményen a „bércsatába” (az Audi Hungaria Zrt. az MTI érdeklődésére annyit közölt: a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét.) A győri egység ugyanis még a 18 százalékos béremeléssel is a legolcsóbb leányvállalata lenne a cégcsoportnak.      
Forrás: Népszava
_____________________________________________________________________________________________________________________
Brüsszel: nézzenek utána, kik vesznek letelepedési vízumot!

Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy szigorúan ellenőrizzék a letelepedésért vagy állampolgárságért folyamodó gazdag külföldieket, és vagyonukat, mert az úgynevezett “aranyvízum” programok kaput nyitnak a pénzmosás, a korrupció és a szervezett bűnözés előtt.

A brit Financial Times című üzleti lap birtokába jutott bizottsági jelentés — amelyet szerdán fogad el a testület — ajánlásokat fogalmaz meg a huszonnyolcak számára, hogyan óvják meg befektetői vízumprogramjaikat a visszaélésektől. A lap szerint az értékelés tartózkodik attól, hogy külön-külön értékelje az egyes országok gyakorlatát.

Jelenleg az EU 20 tagországában — például Bulgáriában, Máltán, Portugáliában és Spanyolországban — működik “aranyvízum” szisztéma (Magyarországon tavaly felfüggesztették a rendszert), amely lehetővé teszi a gazdag külföldieknek, hogy ingatlanbefektetésekért, kötvényvásárlásokért vagy olykor közvetlen költségvetési befizetésekért cserébe letelepedési jogot, netán állampolgárságot vásároljanak.
Ezek a programok “egy sor kockázatot rejtenek a tagállamok és az egész Unió számára, különösen biztonsági kockázatokat. Idetartozik az EU-n kívüli szervezett bűnözői csoportok beszivárgásának a lehetősége, a pénzmosás, a korrupció és az adóelkerülés” — idézi a brit lap a jelentést.
Az Európai Bizottság problémásnak tartja, hogy a kormányok nem egyforma szabványok alapján végzik a kérvényezők biztonsági ellenőrzését, és nem néznek utána annak sem, hogyan szerezték a vagyonukat.

Ezért azt javasolja, hogy a tagországok állapodjanak meg a pályázók ellenőrzésének egységes szabályairól és tegyék nyilvánossá az elfogadott, valamint elutasított jelentkezők számáról és származási országáról készült listát.

Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy felmerült egy szakértői csoport létrehozásának az ötlete is, amely az Európai Bizottságon belül működne, és feladata az “aranyvízum” programok figyelemmel kísérése lenne.

Az elmúlt tíz évben az EU országaiba összesen 25 milliárd euró közvetlen befektetés érkezett a letelepedési programok által — állítja a Transparency International és a Global Wittness nevű szervezet.

Az Európai Parlament több állásfoglalásban sürgette az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon az “aranyvízumokkal”, mivel azok közvetlen hatást gyakorolnak a többi tagállamra azáltal, hogy tulajdonosaik élvezhetik az európai polgársággal együtt járó jogokat.
Forrás: Népszava
_____________________________________________________________________________________________________________________
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz