Közmunkásokat utasítottak hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat - MSZP KALOCSA

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Közmunkásokat utasítottak hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat

 
 
Közmunkásokat utasítottak, hogy rongálják meg a kormányellenes plakátokat – A cél, hogy az önkormányzatok minél kiszolgáltatottabbak legyenek

 
A gazdasági minisztérium szerint az önkormányzati rendszer gazdálkodása annyira rendben van, hogy az ágazat nemhogy deficites, de egyenesen többletet termel. Ehhez képest évente 1500-1700 helyhatóságot kell kisegíteni egyszeri támogatással, hogy legalább a működésükre legyen pénz.

 
Emellett mind több település vesz fel hitelt, hogy talpon tudjon maradni. Bajban vannak az állami apanázsban nem szűkölködő nagyok is, mint Pécs, Kaposvár vagy Debrecen. Akik viszont felelősséggel gazdálkodnak, azoknak olyan állami kampányötleteket és ígéreteket kell finanszírozniuk saját zsebből, mint például a meghatározott körben adandó ingyenes óvodai étkeztetés vagy a minimálbér megemelése. Miközben összeomlás előtt áll a részben államosított hulladékgazdálkodás, és a közoktatási ingatlanok állapota is drasztikusan romlik.

 
– A miniszterelnök eljött a településünkre. Az összes közmunkás szabadnapot kapott, s szépen felöltözve meg kellett jelennie az eseményen, mint ahogyan az önkormányzat dolgozóinak is. Még azt is megmondták nekik, hogy mit kiabáljanak, mit csinálhatnak – meséli egy vidéki település lakója. – A látogatás előtti napokban felcsicsáztunk mindent, virágok és rend lett, kis ékszerdobozzá alakult át a település. Volt szalagvágás, magyar kenyér, a gyerekek táncoltak, énekeltek, aztán hatalmas fogadást tartottak. Azon viccelődtünk, jó, hogy a látogatás előtti napon esett az eső, mert a nélkül festhettük volna zöldre a füvet is.

 
– Különben mi a helyzet? – kérdezem.

 
– Különben szinte mindenki közmunkás, az önkormányzat, netán az állam foglalkoztatottja, vagy munkanélküli. Csináljuk, amit mondanak. Ahogy a polgármester is, ha jót akar magának meg a városnak.
 
Egy másik településen a közmunkások feladatul kapták, hogy ron­­gálják meg a kormányellenes pla­­ká­­to­­kat. Éjjel csinálták, amit tudtak, leszaggattak, ahol nem sikerült, lefestették az „Ők lopnak” szlogent. De hallhattunk az elmúlt időszakban fórumokról, amelyeken fotózták a jelenlévőket, leszedetett, kritikus hangvételű Facebook-posztokról, népszavazás előtti polgármesteri levelekről és sajátos kiegészítő állami támogatásokról. Az ilyet ugyan a Belügyminisztérium osztja ki pályázatok útján, de a szakmai listát és a kapott összegeket az országgyűlési képviselők politikai alapon alakítják annak tükrében, hogy ki a jó és ki a rossz polgármester. Olyan is megesett, hogy egy kapacitáshiány miatt el nem végzett feladatért dupla annyi büntetést szabott ki az Államkincstár egy önkormányzatra, mint amekkora a település egész éves költségvetése volt.

 
– A politikai erőtér által befolyásolt függőségi rendszer alakult ki az önkormányzati szektorban, ami megjelenik a mindennapokban és a finanszírozásban is. Ennek elsődleges célja, hogy az önkormányzatok és az emberek minél kiszolgáltatottabbak legyenek – mondja a 168 Órának Gémesi György, Gödöllő polgármestere (Gödöllői Lokálpatrióta Klub), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A polgármesterek nem mernek nyíltan szembeszállni a kormányzattal, mert azért büntetés jár. Gödöllő például a nem kedveltek között van. Szinte felesleges elindulnia bármilyen állami vagy uniós pályázaton, úgysem nyer. Gémesi György szerint ez egy pillanatig sem gátolja meg őket, hogy pályázzanak, mert a lakosságnak meg akarják mutatni, hogy mindent megpróbálnak.

 
A renitensek közé tartozik Budaörs is. A város pert indított az állam ellen, s első körben, egy részítélet formájában meg is nyerte azt. A város azt sérelmezte, hogy miközben a kormányzat egyetlen fillért sem költött a település államosított iskoláira, szolidaritási hozzájárulás címszó alatt 2,1 milliárd forintot akar beszedni tőle az oktatás fenntartásáért. Országosan évi 21 milliárd forintot vesz el ilyen célra az állam az önkormányzatoktól. A részítélet szerint az állam jogalap nélkül gazdálkodott Budaörs saját bevételeivel.

 
Az ítélet után Wittinghoff Tamás polgármester (Budaörs Fejlődéséért Egyesület) azt mondta a 24.hu-nak, hogy a döntés mérföldkő a jogállamiság történetében, „mivel az alapkérdés az volt, felelősségre vonható-e az az állam, amely gátlástalanul próbál visszaélni a törvényalkotó hatalmával”.

 
Budaörs problémája nem egyedüli. Mi­­óta az állam átvette a közoktatási in­­téz­­ményeket, alig költ valamit az épületek amortizációjára. A helyhatóságok attól tartanak: amikor visszafordíthatatlanul lerohadnak az épületek, visszakapják őket, és a felújítás költségei a nyakukba szakadnak.

 
Komoly gondok vannak a már részben államosított hulladékgazdálkodással is. A gyakorlat szerint a szemétszállításért az önkormányzat felel, ám nem ő állapítja meg és szedi be az árát a lakosságtól. Sőt azt sem ő határozza meg, mennyit költhet a szolgáltatásra, mert a beszedett díjakból az állami többségi tulajdonú hulladékgazdálkodó cég oszt vissza neki. A pénz, amit a helyhatóságok kapnak, a szolgáltatók kifizetésére sem elegendő, az amortizációt pedig végképp nem fedezi. Ez a szisztéma szintén rontja az önkormányzatok költségvetési helyzetét.

 
Nem sokkal jobb ott sem a helyzet, ahol a kormányzat nem bánik szűkmarkúan az önkormányzattal. Pécsről 2016-os költségvetése májusi zárszámadásakor derült ki, hogy több mint hatmilliárd forint kötelezettsége húzódott át 2017-re, vagyis ekkora hiánnyal indította az évet.
 
Ebben van rosszul átgondolt hitelfelvétel, valamint nem reálisan kiszámított működési, városüzemeltetési kiadási tétel. Így aztán megszorítások vannak például a városi és megyei közművelődési intézményekben. Igaz, e téren is kaptak állami segítséget: Hoppál Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára, történetesen éppen az egyik pécsi egyéni kerület országgyűlési képviselője a múlt héten írt alá egy támogatói szerződést, amelynek alapján a kormány idén 1,77 milliárd forintot nyújt a pécsi kulturális intézmények fenntartható működésének biztosítására, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok támogatására.
 
A helyi politikában tehát ismét megjelentek a több esetben felelőtlen hitelfelvételek, a fenntarthatatlan fejlesztések, miközben a helyhatóságok többsége mindennapi pénzügyi, működési gondokkal küzd. Az önkormányzati szektor megint az adósságcsapda felé tart.
 
Mindez egy óriási adósságkonszolidáció után történik. Hiszen 2013-tól összességében 1369 milliárd forintnyi törlesztő részletet vállalt át az állam 2082 önkormányzattól, amivel megszabadította őket a havi terhektől.
 
Nem átmeneti likviditási problémák megoldásáról volt szó, hanem számos település esetében a tartós fizetésképtelenség megszüntetéséről. Emellett feladatátcsoportosítás is történt – a baj csak az, hogy az elvett feladatoknál 100-150 milliárd forinttal több pénz került ki a rendszerből.

 
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, érzékeli-e az ismét megjelenő pénzügyi gondokat.
 
A 168 Órának adott válaszból kiderül. az önkormányzati rendszerből minden évben érkeznek olyan jelzések a nemzetgazdasági vagy a belügyi tárcához, amelyekben az egyes települések működési nehéz­­ségeikről számolnak be. Azonban szerintük ez egyáltalán nem tekinthető általános problémának, a gondok inkább egy-egy váratlan bevételkiesés vagy kiadásnövekedés eredményeként jelentkezhetnek.

 
„Hangsúlyozzuk, hogy amióta a kormány átalakította az önkormányzatokra vonatkozó rendszerszintű szabályozást, a felelőtlen gazdálkodás egyáltalán nem jellemző a szektorra” – írták lapunknak, hozzátéve, az önkormányzatok pénzügyi tevékenységét mind az Állami Számvevőszék, mind pedig a Magyar Államkincstár folyamatosan ellenőrzi, olyan finanszírozási rendszer pedig nem létezik, amely valamennyi település szerteágazó feladat ellátási módjához és egyéb helyi jellegzetességéhez tökéletesen alkalmazkodni tudna.

 
A tárca arra is emlékeztet, hogy a nehéz finanszírozási helyzetbe került települések az éves költségvetési törvény alapján rendkívüli támogatást igényelhetnek a Belügyminisztériumtól, amellyel a kormány biztosítja, hogy a kötelező feladatok ellátása sehol se kerüljön veszélybe. A költségvetési törvényben biztosított források mellett a kö­­zelmúltban számos, különböző általános és ágazati bérintézkedéshez (például a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve az emelkedő szociális ágazati és kulturális bérpótlék miatti többletkiadások) kapcsolódó kormánydöntés született, így ezekre a támogatásokra mindenképpen számíthatnak az érintett önkormányzatok nemcsak idén, hanem jövőre is.
 
Az NGM szerint a hitelfelvétel az adósságátvállalás óta jóval szabályozottabb, áttekinthetőbb és korlátok közé terelt folyamattá vált: például törvény rögzíti, hogy az önkormányzatok működési célú, naptári éven túli futamidejű adósságot keletkeztető ügyletet (hitelfelvételt) főszabály szerint egyáltalán nem köthetnek.

 
Gémesi György szerint az adósságkonszolidációval a fő probléma az volt, hogy nem világították át azokat a hitelfelvételeket, amelyek törlesztését az állam átvállalta, vagyis a mai napig nem tudják, mit fizetnek vissza. A MÖSZ kérte, nézzék meg, mire kellettek a kölcsönök.
 
– Kötelező feladatokra? Uniós támo­­ga­­táshoz önrésznek? Költségcsökkenést és racionalizálást eredményező in­­téz­­ke­­désekre, olyan beruházásra, ami többletbevételt generál? Vagy esetleg az önkormányzat felvette a hitelt, majd eltőzsdézte, luxusautókat vásárolt belőle, vagy át nem gondolt presztízsberuházásokat kivitelezett? Nagyon nem mindegy – mondja az elnök. A MÖSZ is úgy tapasztalja, megint elkezdődtek az önkormányzati hitelfelvételek, s bár kormányzati engedély kell hozzá, a baráti helyhatóságok bármihez zöld lámpát kapnak.

 
Gémesi szerint a feladatátcsoportosítás hatásai sem olyan egyértelműek, ahogyan azt az NGM állítja. Amennyiben a jogalkotó tartotta volna magát az átalakított önkormányzati törvényhez, vélhetően működött volna a kigondolt rendszer. Csakhogy nem ez történik: a települések az állam által sokszor kampánycélból kitalált feladatokat kapnak, többletfinanszírozás nélkül.

 
Például ott, ahol a családban az egy főre jutó bevétel nettó 150 ezer forint alatti, ingyen kapják az óvodai étkezést úgy, hogy az étkeztetésben eleve van állami támogatás, a szülők kevesebb, mint felét fizetik annak, mint amennyibe az étel kerül. Megint ott tartunk: azok az önkormányzatok, amelyek felelősen gazdálkodnak, a költségvetésük nem veszteséges, maguk fizetik ezt a költséget. Ahol viszont problémás az önkormányzat, az állam állja a számlát. Ugyanez történik a kötelezővé tett minimálbér-emelés kapcsán is. A jól gazdálkodókat büntetik vele, egyébként meg az állam átvállalja a cechet.

 
– 2017-re eljutottunk oda, hogy a bevételek politikafüggők. A Belügyminisztérium által 1500-1700 önkormányzat között szétosztott működési kiegészítési támogatásból oda is jut, ahol látványosan elgazdálkodja magát a helyhatóság – summázza Gémesi György.
– Csak tavaly év végén további 18 milliárd forint „csoki pénzt” osztott szét a kormány 70-80 önkormányzatnak, ebből kapott például Kaposvár is. Előtte ennél is több pénzt, nagyjából 30 milliárdot kapott még kevesebb település. Gödöllő viszont a kormány által átvállalt törlesztő részlet összegénél – forintban mérve – háromszor több pluszfeladatot kapott, persze állami finanszírozás nélkül.

 
A polgármester szerint kilátástalan helyzet alakult ki az önkormányzati szektorban. Egyértelmű, hogy a 2012-ben előírt feltételek nem működnek.

 
És még nem is jött el az az időszak, amikor el kell kezdeni fizetni a több ezermilliárd forintnyi uniós támogatásból kivitelezett fejlesztések amortizációs költségeit. Gémesi úgy látja: a polgármesterek többsége érzi, hogy baj van, de nyíltan kiállni kevesen mernek.
 
– Addig viszont nem lesz változás, amíg csak egymás között pusmogva vállalják a véleményüket.
 
 
Forrás: 168Óra
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz