Képviselő-testületi ülés 2017. július 05. szerda - MSZP KALOCSA

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Képviselő-testületi ülés 2017. július 05. szerda

A Városházáról jelentjük:

Képviselő-testületi ülés 2017. július 05. szerda
Helyi adórendelet módosítása, az építményadó mértékének emelése

 
 
A képviselő-testület 2017. július 5-ei ülésén tárgyalták a képviselők az építményadó mértékének emelését, mely 543 adóalanyt érint. Az előterjesztő – a polgármester – javaslata szerint az építményadó 2018. évtől adótárgyanként 5000 m² -ig 700 Ft/m², az e feletti területre 550Ft/m². Ez éves szinten 28 695 000 forint többlet adót generál az önkormányzat költségvetésében. Jelenleg a vállalkozók 520 Ft/m² építményadót fizetnek városunkban.
 
 
A javasolt adómérték emelése figyelembe veszi az adófizetésre kötelezett kör jövedelemtermelő, teherviselő képességét és a helyi sajátosságokat. A javaslat kiküszöböli, hogy a különösen nagy adóköteles területtel rendelkező adóalanyokat kezelhetetlen mértékű adóteher növekmény terhelje. Az építményadó e mértéke összességében 29,7%-os emelést jelent.
 
 
A közgazdasági osztályvezető prognózisa szerint – a város adóerő képességét tekintve – önkormányzatunk a jelenlegi 60% helyett 2018. évtől visszakerül a kedvezőtlenebb 85%-os elvonási kategóriába, ami 30-35 millió forinttal magasabb támogatási elvonást eredményez a 2017. évhez viszonyítva.
 
 
Angeli Gabriella:
 
„Jó döntés, hogy testületünk nem tárgyalja a kommunális adót. Ezt a lakosságot közvetlenül érintő adónem bevezetését nem tudnám támogatni. Az építményadó emelése sem örömteli lépés, bár az előzőleg tervezett 70 millióval szemben, most évi 28 millióról van szó. A kisvállalkozóknak ez az eddig befizetett adón felül plusz 360-1800 forint közötti összeget jelent havonta, mely befizetésétől nem lesznek lelkesek vállalkozóink, a mérték elviselhető.
 
 
Megértem, hogy a város költségvetése az építményadó emelése nélkül kilátástalan helyzetbe kerülne. Az állami támogatási rendszer nem veszi figyelembe, hogy városunk térségi központ, ezért összetett és pénzigényes feladatokat kell ellátni.
 
 
Szeretném felhívni a képviselő-testület figyelmét, amennyiben a többletbevételek mellett dönt, akkor is meg kell vizsgálni, hogy milyen önként vállalt feladatok csökkenthetők, ill. hagyhatók el, és ezek milyen költségmegtakarításokat hoznának. Az önkormányzati vezetésnek és a testületnek szigorítania kell a takarékossági szemléletén, és olyan döntéseket kell hoznia, melyek maximálisan a költségvetés stabilitásának megőrzését biztosítják.
 
 
Példaként említenék egy intézményt, melynek elindítása több mint 20 millió forintba került, és komoly esély van arra, hogy feladatát az állam teljes egészében átveszi, és az önkormányzat által beletett milliók ellenszolgáltatás nélkül gyarapítják majd az állami tulajdont. Azon is el kell gondolkodnunk, hogy városunk elbír-e ennyi nagyrendezvényt jelenlegi formájában. Ehhez hasonló döntések elkerülésével évente több 10 milliós tételek menthetők meg a város számára.”
 
 
Simon Zoltán:
 
Két kérdést tesz fel az előterjesztés tárgyalása előtt. Az első kérdése azt firtatja, ki készítette az anyagot, mármint az építményadó mértékének emelését? Polgármester úr röviden válaszol, az adócsoport vezetője és a gazdasági vezető készítette az anyagot.
 
 
A második kérdés alpolgármester asszonyhoz szól, miben és hogyan látja a 75 milliós hiány kiküszöbölését? Ugyanis alpolgármester asszony feladatköréhez tartozik a pénzügy és a gazdasági ügyek. Alpolgármesterünk válaszában a 2018. évi költségvetésről beszél. Az adórendelet módosításában látja a megoldást.
 
 
Simon képviselő nem fogadja el alpolgármester asszony válaszát, mert az nem konkrét, nincs koncepció, csak adóemelés és eladások. Az előterjesztés anyagát jónak tartja, de tartalma szerinte nem megoldás a problémákra. A város rossz irányba halad, véges az ingatlanvagyon. A városvezetés az adót a nagyvállalkozókra terheli, és félő, hogy ők elviszik telephelyeiket a városból. Véleménye szerint az országos politika vállalkozóbarát, és Kalocsa ezzel szembe megy. A stabilitási rendeletnek nincs hatása, a város finanszírozhatatlan, csődhelyzetbe kerültünk. A KalocsaKOM eladása sem segített. Minden felelősség a polgármestert illeti.
 
 
Török Ferenc:
 
A város nagyon nehéz helyzetben van. 2010-ben 1,2 milliárd volt a hiány, 2014-ben 145 millió. Polgármestersége idején vagyontárgyat nem adtak el, az állami konszolidáció 40-50 milliót jelentett a városnak. Nem látja az energetikai beruházások megtakarításait, melynek véleménye szerint évi 50 milliónak kellene lennie. 2015 végére megfelelő gazdálkodás mellett nullás költségvetésnek kellett volna lennie, a jelenlegi hiányt viszont 300 millióra teszi.
 
 
Filvig Géza:
 
A 2014-es kampányígéret szerint polgármester úr majd fejleszt, utat épít, beruház, átlátható tiszta kézzel irányít. A polgármester azonban nem volt felkészülve a feladatra. Miközben minisztériumi és politikai kapcsolatokat hangoztat, elutasítja az országgyűlési képviselő segítségét. Sok politikai döntése sok pénzünkbe kerül. Folyamatosan szidja az előző városvezetést. Indokolatlan és eredménytelen eljárásokat indít. Filvig véleménye szerint a kormány nem fog pazarló önkormányzatot finanszírozni. Túlzott reprezentálás, hibás vezetői döntések jellemzik Bálint polgármesterségét. Nincs szakmai és politikai támogatása. Mindezek az adóemeléshez vezettek, az utat pedig polgármester úr határozza meg.
 
 
Szabó Balázs:
 
A város fenntarthatóságát biztosítani kell, a stabilitási rendelet racionalizálásra szorul, és a felesleges kiadásokat csökkenteni szükséges. Fontos lenne az adóalanyok számának emelése is.
 
 
Bolvári Ferdinánd:
 
Az adóemelést a vállalkozók nem szeretik, az adóemelés következménye pedig áremelés lesz. Azonban a jelenlegi adóemelés mértéke jóval alacsonyabb, mint a múltkor. A kormány a vállalkozókra terhelte a minimálbér emelését, ez neki, mint vállalkozónak 3 millió forintjába kerül, a mostani adóemelés „csak” 100-120 ezer forintba.
 
 
Az interneten böngészve megtalálta a Kalocsai Néplap 2012. évben megjelent cikkét, melyben „ a városi képviselő-testület szeptember 27-i ülésén az Állami Számvevőszék legutóbbi vizsgálatának megállapításait, a működési hiány csökkentése, a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében teendő hosszú és középtávú, valamint az operatív feladatokat tűzték napirendre. A számvevőszéki javaslatok között egyebek mellett a magánszemélyek kommunális adójának, a parkolási díj bevezetésének a megfontolása is szerepelt.”
 
 
Bálint József polgármester:
 
Kivetítőn bemutatja Török Ferenc polgármestersége idején az általa aláírt, 2014. október 10-én kelt, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága részére írt, rendkívüli önkormányzati támogatás iránti kérelmét.
 
 
A kiemelt részek szó szerint: „ A már elnyert és 2014. július hó 31-én folyósított 46 537 000 Ft rendkívüli önkormányzati támogatáson túl jelen pályázatban igényelt 152 432 000 Ft vissza nem térítendő rendkívüli támogatási összeg elnyerése és folyósítása mindenképpen szükséges Önkormányzatunk 2014. évi fizetőképességének fenntartásához, a vonatkozó jogszabályokban megszabott kötelező önkormányzati feladatok működési kiadásainak finanszírozásához.
 
 
Önkormányzatunk jelenlegi likviditási helyzetét értékelve megállapítható, hogy a 2014. november elején fizetendő 2014. október havi nettó munkabérek bér- és járulékfizetéséhez 706 000 Ft vissza nem térítendő pótlólagos állami támogatást igényelünk.
 
 
Az Önkormányzat 2015. évtől tervezi a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését, melyből – 10 000 Ft/év/adóalany kivetésével és a háztartások számának figyelembe vételével – évente 60 000 000 Ft bevételt várunk, továbbá az építményadó esetében … az adómértéket a jelenlegi 520 Ft/m² helyett 800 Ft/m² -ben kívánja megállapítani, mely várhatóan 53 846 000 Ft többletbevételt generálna.”
 
 
Török Ferenc erre azt válaszolta, hogy 2014-ben 150 millió kellett volna a nullás költségvetéshez. A levél nem bizonyíték arra, hogy valóban meghozta volna ezt az intézkedést. Ez csak egy lehetőség volt.
 
 
A képviselő-testület 7 igen és 5 nem szavazattal támogatta a helyi adórendelet módosítását, így az építményadó éves mértéke az adóalap 5000 m²-t meg nem haladó része után 700,- Ft/m²/év, az adóalap 5000m²-t meghaladó része után 550,-Ft/m²/év.
 
 
AG  
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz